A közterek és közintézmények fejlesztésében az intézményeknek kulcsszerepük van. Ők rendelkeznek a területek használatáról, a fejlesztések engedélyezéséről és sok esetben a megvalósításról is.

Egy jó ötlet önmagában nem elég: szükség van arra is, hogy az érintett intézmény ismerje a helyi igényeket, és nyitott legyen azok megvalósítására.

Ezért fontos a lakosok, intézmények és döntéshozók közötti együttműködés.

👥 Lakosok bevonása

A helyi lakosok gyakran pontosan látják, mire lenne szükség egy adott területen. Ők használják nap mint nap a parkokat, játszótereket, sportpályákat, iskolákat és más közösségi tereket, ezért fontos információkkal tudnak szolgálni a fejlesztésekhez.

A lakosság bevonása több szempontból is előnyös:

  • jobban megismerhetők a helyi igények
  • olyan problémák is felszínre kerülhetnek, amelyeket az intézmény nem feltétlenül lát
  • növelhető egy fejlesztés társadalmi támogatottsága
  • az emberek könnyebben magukénak érzik azokat a tereket, amelyek kialakításában részt vehettek

A részvételnek nem feltétlenül kell bonyolultnak lennie. Egy egyszerű ötlet beküldése, egy közösségi szavazás vagy egy beszélgetés is segíthet abban, hogy az intézmények jobban megértsék a használók igényeit.

🏞️ Közösségi terek

A közösségi terek akkor működnek jól, ha különböző korosztályok és különböző igényű emberek számára is kínálnak lehetőségeket.

Érdemes figyelembe venni például:

  • a gyermekek és fiatalok igényeit
  • az idősebb korosztály szempontjait
  • a mozgásukban korlátozott emberek hozzáférését
  • a különböző sport és szabadidős tevékenységeket
  • a pihenés és találkozás lehetőségét
  • a közösségi terek könnyű megközelíthetőségét

Nem minden helyszínre ugyanaz a fejlesztés megfelelő. Egy iskolaudvar, egy lakótelepi park és egy városi tér teljesen eltérő igényeket szolgálhat ki.

Ezért a fejlesztések megtervezésénél érdemes először azt megvizsgálni, kik használják a teret, hogyan használják, és mire lenne még szükségük.

📐 Irányelvek

Az intézmények és önkormányzatok irányelvekkel is segíthetik, hogy a közösségi és sportolási lehetőségek megfelelően elérhetők legyenek.

Ezek meghatározhatják például, hogy egy adott területen milyen típusú közösségi infrastruktúrára van szükség, illetve milyen távolságon belül legyenek elérhetők bizonyos szolgáltatások.

Egyes országokban konkrét ajánlásokat is alkalmaznak erre. Angliában például iránymutatások határozzák meg a sport és szabadidős területek mennyiségét és elérhetőségét, valamint külön foglalkoznak a gyermekek számára kialakított játszóterek elhelyezésével.

Ezek az ajánlások segíthetnek abban, hogy a fejlesztések ne csak egy-egy látványos helyszínre koncentráljanak, hanem a város különböző részein élők számára is elérhetőek legyenek.

🌳 Zöldinfrastruktúra

Az önkormányzatok fontos szerepet játszanak abban, hogy hosszú távon a zöldinfrastruktúra megfelelő figyelmet kapjon.

Szerepük az is, hogy nagy és egybefüggő zöldterületeket hozzanak létre. Továbbá, hogy meghatározzák és előírják a zöldinfrastruktúra megtartását, védelmét, pótlását és létrehozását.

🗺️ Átfogó stratégiai tervek

A zöldinfrastruktúra fejlesztését érdemes hosszú távú városfejlesztési tervekbe is beépíteni.

Egy önkormányzat például meghatározhat olyan célokat, mint:

„Több fa a városban.”
„Összekapcsolt zöldfolyosók létrehozása.”
„A meglévő parkok zöldfelületeinek növelése.”
„Új közösségi zöldterületek létrehozása.”

Ezeket a célokat azután kisebb, egymásra épülő fejlesztésekkel lehet megvalósítani.

Példák:

Fa ültetés

Kuala Lumpurban a városvezetés nagyszabású faültetési programot valósított meg, amelynek keretében 2011 és 2014 között több mint 160 000 fát ültettek különböző programok keretében.

Zöldfolyosók létrehozása

Lisszabonban a biodiverzitási stratégia egyik eleme a város zöldfelületeinek összekapcsolása volt. Ennek részeként több zöldfolyosót alakítottak ki, amelyek egyszerre szolgálják a természetes élőhelyek összekapcsolását, a hősziget-hatás mérséklését és a városi környezet javítását.

⚖️ Szabályozások és rendeletek

Az önkormányzatok szabályozásokkal is védhetik és ösztönözhetik a zöldinfrastruktúra kialakítását.

Ezek vonatkozhatnak például:

Fák megőrzésére

Szabályozható bizonyos fák kivágása, karbantartása és pótlása.

Faültetésre

Meghatározhatók az ültethető fajok, a telepítés helyére és módjára vonatkozó követelmények.

Új zöldfelületek kialakítására

Új építések vagy felújítások esetén előírható bizonyos mennyiségű vagy minőségű zöldfelület kialakítása.

Zöldtetőkre

Egyes városokban bizonyos épületeknél kötelező vagy ösztönzött a zöldtetők kialakítása.

Példák:

Fák megőrzése

Budapest XII. kerületében a fák és fás szárú növények kivágása időszakhoz kötött, engedélyköteles, és az előírások a kivágott növényzet pótlására is vonatkozhatnak.

Ez jól mutatja, hogy az önkormányzati szabályozás nemcsak a fejlesztéseket, hanem a meglévő zöldfelületek megőrzését is szolgálhatja.

Zöldfelületi mutatók

A zöldinfrastruktúra minőségét nemcsak konkrét szabályokkal, hanem különböző mérőszámokkal is lehet ösztönözni.

Az egyik ilyen eszköz a zöldfelületi faktor (Green Space Factor).

Ennek lényege, hogy egy fejlesztési terület különböző felületei eltérő értéket kapnak. Egy fa, egy zöldfelület vagy egy vízáteresztő burkolat például más értéket képviselhet, mint egy teljesen burkolt felület.

A fejlesztésnek ezután egy meghatározott minimumértéket kell elérnie.

Ez arra ösztönözheti a beruházókat, hogy a teljesen burkolt felületek helyett több növényzetet, vízáteresztő felületet és egyéb zöld vagy kék infrastruktúrát alkalmazzanak.

Minőségi követelmények

Nemcsak a zöldfelület mennyisége, hanem annak minősége is fontos.

Ezt egyes városok például zöldpont-rendszerekkel (green poins system) próbálják ösztönözni. A fejlesztések különböző zöld megoldásokért pontokat kaphatnak, és egy meghatározott számú feltételt kell teljesíteniük.

A Malmöben megvalósult Bo01 városrészben például egy olyan rendszer működött, amely különböző zöldinfrastrukturális megoldásokat tartalmazott. Ezek között szerepelt többek között zöldtető, madárodú és a beporzókat segítő növényzet.

Az ilyen rendszerek azt a célt szolgálják, hogy a fejlesztések ne csupán több zöldfelületet, hanem jobb minőségű és természetvédelmi szempontból is értékes zöldfelületeket hozzanak létre.

Zöldtetők

Bázel városában az épületeknek energiafelhasználásának csökkentése és a biodiverzitás védelme érdekében, kötelező a zöldtető kiépítése.

Ez vonatkozik minden lapostető esetében felújításkor, valamint minden új lapostetős épületnél. Ehhez kapcsolódó tervezési irányelvek is rögzítve vannak.

A szabályozás többek között előírja, hogy:

  • a táptalajnak regionális, őshonos talajokból kell állnia
  • a réteg vastagsága legalább 10 cm legyen
  • a növényzetnek helyi, őshonos fajok keverékéből kell állnia

Források:

https://nextcity.nl/wp-content/uploads/2017/01/1701256-Malmoe-Tools-c-Annika-Kruuse.pdf

https://www.sdcc.ie/en/services/planning-building-control/planning-applications/make-a-planning-application/green-space-factor-guidance-note.pdf

https://climate-adapt.eea.europa.eu/en/metadata/case-studies/green-roofs-in-basel-switzerland-combining-mitigation-and-adaptation-measures-1

https://cities4forests.com/wp-content/uploads/2020/06/C4F-Urban-Forests-for-Healthier-Cities.pdf

https://sdgcentrekl.com/goal/15

https://archive.espon.eu/sites/default/files/attachments/Policy%20Brief%20Green%20Infrastructure%20in%20Urban%20Areas.pdf

https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2026-7-SP-5Y261.2

https://www.rochford.gov.uk/sites/default/files/2022-11/evibase_EB28_planning_design_outdoor.pdf

https://unhabitat.org/sites/default/files/2021/08/indicator_11.3.2_training_module_civic_participation.pdf

https://designatedsites.naturalengland.org.uk/GreenInfrastructure/downloads/Accessible%20Greenspace%20Standard%20User%20Guide.pdf