Intézmények fontossága

Lakosok bevonása

A várostervezéssel kapcsolatos intézkedések körüli döntéshozatali folyamatokba, valamint azok megvalósításába a nyilvánosság bevonása gyakran kulcsfontosságú a magas szintű elfogadottság eléréséhez, valamint a lokális információ és igény megismeréséhez. A zöldinfrastruktúra projektek tervezésében vagy a közösségi terek fejlesztésének folyamatában a hatékony és korai lakossági kommunikáció segíthet elkerülni az érintettekkel való konfliktusokat és növeli a támogatottságot. Fontos, hogy a hivatalos szervek, biztosítsák és védjék a lakosok részvételét független közösség alapú és nem-kormányzati intézményeken keresztül.

Ezen felül fontosak a téma specifikus stratégiák, irányelvek és rendeletek.

Közösségi terek

Fontos, hogy a közösségi terek változó szociális és sportolási lehetőségeket biztosítsanak, figyelve a korbeli, nemi és mozgás korlátozottsági inkluzivitásra. Másik fontos szerepük ezen infrastruktúrák elérhetőségének biztosítása.

Irányelvek

Lehet útmutatást hozni a szükséges városi infrastruktúra elérhetőségéről. Hiszen az emberek számára szükséges a sportolási és szociális infrastruktúra. Ezért lehet tanácsolni, ezeknek mennyire kell elérhetőnek lennie a lakosoknak. Így utat mutatni az ajánlott közösségi infrastruktúrának, hogy az emberek számára elérhető legyen és így javítva az ő életszínvonalúkat.

Például Angliában ajánlott norma 1000 lakosonként a városban 1,15 hektár (11 500 m2) sportpálya biztosítása. Ezenfelül ezeknek a pályáknak 1,2 kilométeren belül elérhetőnek kéne lennie. Az irányzat kitér külön a gyerekeknek alkalmas játékterekre, ahol a kisebb lokális játéktereknek 100 méteren belül kéne lennie az otthontól, mg a nagyobb környékbeli játéktereknek 1000 méteren belül

Továbbá Angliában ajánlott 15 perces sétán belül elérhető 10 hektáros (100 000 m2) zöldfelületek létesítése is, ezek helyet adhatnak sportolásra, rekreációra, találkozásokra vagy közösségi eseményekre.

Zöldinfrastruktúra

Az önkormányzatok fontos szerepet játszanak abban, hogy hosszú távon a zöldinfrastruktúra megfelelő fókuszt kapjon. Szerepük az is, hogy nagy és egybefüggő zöldterületeket hozzanak létre. Ezenfelül az is, hogy meghatározzák és előírják a zöldinfrastruktúra megtartását, védelmét, pótlását és létrehozását.

Átfogó stratégiai tervek

A városi növényzetről szoló terveket átfogó stratégiai tervekbe lehet integrálni. Mint például az általános városfejlesztési tervekbe, itt meg lehet szabni a hosszú távú célokat, mint például “zöld folyosók” létrehozása, zöldinfrastruktúra növelése, parkosítás. Ezeket a célokat pedig az évek során a fejlesztésekkel ki lehet vitelezni.

Lehetnek ezek igen “egyszerű” tervek mint például Kuala Lumpurban (Malajzia) a városháza nagyszabású zöldítési terve, amely különböző faültetési programok keretében, érdekelt felekkel együttműködésben, 2011 és 2014 között 161 440 fát ültetett.

Vagy komplikáltabbak is, mint Lisszabon biodiverzitási stratégiája, amely célja a zöldfelületek növelése és azok összekapcsolása volt. Ennek okául 9 zöldfolyosót hoztak létre a városban, hogy mérsékeljék az éghajlatváltozás hatásait, csökkentsék az állatok élőhelyének feldarabolását, javítsa a talaj áteresztőképességét és csökkentse a városi hősziget-hatást.

Szabályozások és rendeletek

A városok rendeleteket és szabályozásokat hozhatnak, amelyek érvényesítik a városi növényekkel kapcsolatos szélesebb tervezési célokat és stratégiákat.

A rendeletek, önkormányzati szabályok és egyéb előírások szabályozhatják a zöldinfrastruktúrához kapcsolódó tevékenységeket. Ezek engedélyekhez, bírságokhoz kapcsolódhatnak.

Ezek szólhatnak például

  • Fák megőrzéséről: Meghatározott fák védelmét írja elő faj, méret vagy elhelyezkedés alapján. Szabályozhatja a fák karbantartását, eltávolítását és pótlását köz- és magánterületeken.
  • Zöldinfrastruktúra kialakításáról: Építkezések során és után alkalmazandó intézkedéseket ír elő annak biztosítására, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű zöldinfrastruktúra legyen kialakítva.
  • Faültetési irányelvekről: Meghatározza az engedélyezett fajokat, méreteket, helyszíneket, valamint az ültetés időzítését és az engedélyezési folyamatot.

Való életi példa a Budapest 12. kerülete ahol fák és fás szárú növények kivágása engedély köteles és fa típustól függően az előírt mértékben pótlandó is. ezenfelül a madarak költési időszakában március 1. és augusztus 31. között nem lehet fákat kivágni vagy jelentős mértékben visszavágni.

Másik példa Bázel (Svájc) városa, ahol épületek energiafelhasználásának csökkentése és a biodiverzitás védelme érdekében, kötelező a zöldtető kiépítése minden lapostető esetében felújításkor, valamint minden új lapostetős épületnél. Ehhez kapcsolódó tervezési irányelvek is rögzítve vannak.

A szabályozás többek között előírja, hogy:

  • a táptalajnak regionális, őshonos talajokból kell állnia
  • a réteg vastagsága legalább 10 cm legyen
  • a növényzetnek helyi, őshonos fajok keverékéből kell állnia

További lehetőség a zöldfelület-faktor (green space factor) használata, amit világszerte alkalmaznak már, többek között Dél Dublinban (Írország) is, aminek célja zöld és kék (vízi) felületek biztosítása az új fejlesztési területeken. Különböző felületek (pl. alacsony fű vagy vízáteresztő burkolat), különböző értékekkel bírnak, a tervezett fejlesztési felületek és nagyságuk határozza meg a területek zöldfelület faktorját, aminek a minimum követelményét (helyszínnel változó) a fejlesztésnek el kell érnie.

Egy másik hasznos követelmény előírás, a zöld pont rendszer (green points system) ami biztosítja, hogy a fejlesztés minőségi zöld elemeket hoz létre. A Malmöi (Svédország) Bo01 negyed megépítésénél egy 35 elemes, zöldinfrastruktúrákat tartalmazó listából legalább tíznek teljesülnie kellett. A lista többek között ilyeneket tartalmaz: apartmanonként van madárodú, minden épületen zöldtető van, a kert növényzete nektárban gazdag és élelmet biztosít a pillangók számára.

Források:

https://nextcity.nl/wp-content/uploads/2017/01/1701256-Malmoe-Tools-c-Annika-Kruuse.pdf

https://www.sdcc.ie/en/services/planning-building-control/planning-applications/make-a-planning-application/green-space-factor-guidance-note.pdf

https://climate-adapt.eea.europa.eu/en/metadata/case-studies/green-roofs-in-basel-switzerland-combining-mitigation-and-adaptation-measures-1

https://cities4forests.com/wp-content/uploads/2020/06/C4F-Urban-Forests-for-Healthier-Cities.pdf

https://sdgcentrekl.com/goal/15

https://archive.espon.eu/sites/default/files/attachments/Policy%20Brief%20Green%20Infrastructure%20in%20Urban%20Areas.pdf

https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2026-7-SP-5Y261.2

https://www.rochford.gov.uk/sites/default/files/2022-11/evibase_EB28_planning_design_outdoor.pdf

https://unhabitat.org/sites/default/files/2021/08/indicator_11.3.2_training_module_civic_participation.pdf

https://designatedsites.naturalengland.org.uk/GreenInfrastructure/downloads/Accessible%20Greenspace%20Standard%20User%20Guide.pdf